Az élelmiszereredetű megbetegedések megelőzésének és az élelmiszerbiztonság elérésének nemzetközileg elismert, leghatékonyabb eszköze a Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) módszere. Alkalmazását az Európai Unió Élelmiszerhigiéniai Direktíva végrehajtási rendelete írja elő az élelmiszerláncban résztvevő minden szereplőre.

A HACCP rendszer tudományos eredményekre alapozva biztosítja, hogy módszeres megközelítéssel és az ésszerű elővigyázatosságot alkalmazva megállapíthatóak legyenek az élelmiszerbiztonsági veszélyek csökkentését szolgáló megelőző intézkedések, valamint azok a szabályozó módszerek, amelyekkel a kockázatot jelentő veszélyek kézben tarthatók és ellenőrizhetők.

A HACCP rendszer egyszerűen alkalmazható, logikus, átgondolt veszélyelemzést tesz lehetővé. A folyamat ellenőrzésére szolgál és nem a késztermék vizsgálatára, ezért segítségével az élelmiszer-előállítási és –feldolgozási folyamat legkritikusabb részeire lehet összpontosítani az erőforrásokat. Rendszeres időközönként, független módszer segítségével - belső vagy külső fél által - kell igazolni, hogy a HACCP rendszer eléri-e célját és hatékonyan működik-e.

A létesítménygazdálkodás (Facility Management = FM) több szakterületet integrál, hogy befolyásolhassa a társadalmak, közösségek és szervezetek gazdaságainak eredményességét és termelékenységét, valamint azt a módot ahogy az egyének és az épített környezet kölcsönös hatással vannak egymásra. A létesítménygazdálkodás a világ számos társadalmának és lakosságának egészségét, jólétét és életminőségét érinti az általa irányított és nyújtott szolgáltatásokon keresztül.

Az ISO 41001 Létesítménygazdálkodás. Irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval szabvány megadja az alapot a létesítménygazdálkodás közös egységes értelmezéséhez és megértéséhez, és olyan egységes iránymutatást jelent, amely a vállalkozások méretétől, tevékenységétől, működésétől függetlenül alkalmazható a gazdasági szektor bármely területén, mind a vállalkozási szférában, mind a közigazgatásban, a kormányzati szervek és a nonprofit szervezetek működésében egyaránt. Mindezek mellett, az irányítási rendszerek azonos szerkezetének köszönhetően könnyen integrálhatók más irányítási rendszerekkel.

Az ISO 41001 irányítási rendszerszabvány a legjobb nemzetközi gyakorlatra támaszkodva képezi az alapját az eredményes stratégiai, taktikai és operatív FM-rendszer kialakításának és vezetésének. A szabvány célja a minőségi színvonal növelése, a szolgáltatások jobb összehangolása, a kommunikáció erősítése és a termelékenység ösztönzése. A rendszer értékelhetősége, mérhetősége révén egyúttal segítséget nyújt a létesítménygazdálkodási folyamatokat kihelyező szervezeteknek, valamint a szolgáltatóknak, akik képesek a szabványnak való megfelelésüket bizonyítani.

A Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) kézikönyv a szolgáltatás minőségi értékelésére szolgáló egészségügy specifikus követelmények gyűjteménye. A standardok alkalmasak a szolgáltató szervezeten belül a szakmai és szervezeti tevékenység ellenőrzésére, nyomon követésére, értékelésére. A MEES alkalmazása a működési formától független, azaz érvényes mind a vállalkozói, mind az önkormányzati működtetésű egészségügyi szolgáltatókra. A standardok biztosítják az azonos szakmai tevékenységek egységes szemléletű értékelését, minősítését. A külső minőségértékelés egyik formája a tanúsítás.

A MEES az alapellátástól a fekvőbeteg ellátásig megfogalmazza a minőségi ellátás feltételrendszerét. Beteg centrikus és folyamatszemléletű felépítése miatt az egészségügyben alkalmazott más alapokon nyugvó szabályozó rendszerekkel együtt az integrált minőségmenedzsment rendszerek kialakítását támogatja.

A tanúsítvány igazolja a szervezet működésének kontrollját és átláthatóságát.

2013. július 11-től valamennyi uniós tagállamra nézve kötelezően alkalmazandó 1223/2009/EK kozmetikai rendelet, komoly biztonsági elvárásokat tartalmaz a kozmetikai termékekkel szemben. A rendelet lényeges része a helyes gyártási gyakorlat szerinti folyamat kialakítása. A kozmetikai termékek GMP szerinti előállítását tanúsíttatni nem kötelező, azonban a gyártási folyamat leírását, illetve nyilatkozatot a helyes gyártási gyakorlatnak való megfelelésről a termékinformációs dokumentációnak szükségszerűen tartalmaznia kell. Ehhez nyújt segítséget az ISO 22716:2007 magyar nyelvű szabvány, mely a kozmetikai ipar számára készült útmutató.

A szabvány szervezési és gyakorlati tanácsokat nyújt az alapanyag átvételétől a gyártáson át, a késztermék szállításáig. Alkalmazásával hatékonyabbá tehető a vállalkozás szervezeti működése, valamint elérhetővé válik a biztonságos és minőségi termék előállítása.

A 2015-ben megjelent ISO 17100:2015 szabvány az ISO szabványok szerkezetébe foglalva jeleníti meg a fordítóirodákra vonatkozó speciális követelményeket, felváltva ezzel a korábbi, MSZ EN 15038:2006 szabványt.

Ez a szabvány ugyanúgy magára a fordítási folyamatra és minden kapcsolódó, a szolgáltatáshoz tartozó tevékenységre, vonatkozik, beleértve minőségbiztosítást és a nyomonkövethetőséget is. Tartalmazza a teljes szolgáltatás leírását és meghatározását, a piaci igények teljesítésére alkalmazható eljárásokat és követelményeket.

A szabvány szerinti rendszer tanúsításával a fordításszolgáltatók igazolhatják, hogy az általuk nyújtott fordítási szolgáltatások megfelelnek az ISO 17100:2015 követelményeinek, valamint, hogy folyamataik és erőforrásaik alkalmasak arra, hogy különböző előírásoknak megfelelő fordítási szolgáltatásokat nyújtsanak. Ugyanakkor jól integrálható az ISO 9001:2015 szerinti minőségirányítási rendszerrel is, így a két szabvány szerinti integrált működés és tanúsítás által a szervezetek a magas szintű szolgáltatások iránti kiemelt bizalmat élvezhetik megrendelőik körében.

Az ISO 18587 szabvány a fordítási szolgáltatók, ügyfeleik és a szerkesztők számára készült, a gépi fordítás, annak utószerkesztésének folyamatára, illetve a szerkesztők kompetenciájára vonatkozóan határoz meg követelményeket.
A szabvány csak a gépi fordítással feldolgozott tartalmakra alkalmazható. Az általános fordítási szolgáltatásokra az ISO 17100 szabvány vonatkozik.

A gépi fordító rendszerek használatával egyre inkább meg lehet felelni a szakma és az ipar által támasztott folyamatosan növekvő igényeknek. Sok fordítási szolgáltató és ügyfél jött rá, hogy a gépi fordító rendszerek hatékony megoldást jelentenek olyan projektek esetében, amelyeket szűk határidőn belül és/vagy alacsony költségvetésből kell megvalósítani. A gépi fordításnak köszönhetően az ügyfelek olyan anyagokat kapnak kézhez, amelyek fordítására más módon nem lett volna lehetőség. További előnyei, hogy a fordítási költségek csökkenthetőek, valamint gyorsabb az információáramlás. Másfelől, a fordítási szolgáltatók képesek:

• növelni a fordítási hatékonyságot,
• gyorsítani az átfutási időket,
• versenyképesek maradni egy olyan környezetben, ahol az ügyfelek részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a gépi fordítás iránt.

Ugyanakkor nem létezik olyan gépi fordítás, amelynek az eredménye megegyezne a hagyományos, emberi szakfordítással. A fordítás minősége továbbra is az emberi fordítóktól és az utószerkesztésre vonatkozó kompetenciájuktól függ.

A gépi fordító rendszerek olyan ütemben változnak, hogy nem lenne praktikus egy átfogó nemzetközi szabvány elkészítése, amely adott esetben akár visszafoghatná az innovációt és az egész gépi fordító iparágat. Emiatt jelen szabvány kizárólag az utószerkesztésről rendelkezik, amely a gépi fordítás kimenetelétől kezdődik.

EN 16636:2015 Kártevő-mentesítési szolgáltatások Követelmények és kompetenciák című szabvány határozza meg azokat a kártevő-mentesítési szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeket és kompetenciákat, amelyeknek a kártevő-mentesítési szolgáltatások professzionális szakembereinek meg kell felelniük annak érdekében, hogy megvédjék a közegészségügyet, a vagyontárgyakat és a környezetet. Ez az európai szabvány azokra vonatkozik, akik kártevő-mentesítési szolgáltatásokért felelősek, beleértve a meghatározott irtási és megelőzési eljárások felmérését, ajánlását és az azt követő végrehajtását is. Ezen szabványban kidolgozott követelményeket úgy tervezték meg, hogy minden olyan szolgáltatóra vonatkozzon, amelynek tevékenysége ebbe a körbe tartozik, nevezetesen a kártevők elleni megfelelő módszerek célzott alkalmazása adott területen.

A szabvány nem vonatkozik az alábbi területeken végzett szolgáltatásokra:

• mezőgazdasági növényvédelem;
• rendszeres szerződéses takarítási szolgáltatásokhoz társuló szokásos takarítás és fertőtlenítés.

A tanúsított rendszer igazolja, hogy a szervezet megfelel a szabvány követelményeinek, erősíti az ügyfelek bizalmát, előnyt jelenthet a pályázatok elnyerésében.

Az ISO 56001 egy nemzetközi szabvány, amely útmutatást ad az innovációmenedzsment-rendszer (IMS) kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez, és az ISO 56000 szabványcsalád részét képezi. Célja, hogy a szervezeteken belül a fenntartható innovációt támogassa a szisztematikus megközelítés révén, ezáltal növelve az innovációs képességeket és elősegítve a piacképes termékek, szolgáltatások sikeres létrehozását. Az ISO 56001 alapján tanúsítást is lehet kérni a szabvány szerinti rendszer bevezetéséért.

Mi az ISO 56001 lényege?

• Innovációmenedzsment-rendszer (IMS):

A szabvány keretet biztosít egy olyan rendszerszemléletű megközelítéshez, amely az innováció teljes életciklusát lefedi, az ötlettől a bevezetésig.

• Szervezeti kultúra és kultúrafejlesztés:

A szabvány nemcsak technikai rendszert jelent, hanem hangsúlyt fektet a szervezeti kultúra alakítására, amely elősegíti az innovációt a szervezet minden szintjén, nem csak a K+F osztályon.

• Tanúsítás:

Az ISO 56001 tanúsítvány azt jelzi, hogy a szervezet elkötelezett az innovációs gyakorlatok iránt, és képes hatékonyan kezelni az innovációt.

Kiknek szól az ISO 56001?

• A szabvány minden típusú szervezet számára készült, mérettől, típustól, termékektől és szolgáltatásoktól függetlenül.
• Hasznos lehet vállalkozásoknak, nagyvállalatoknak, kutatóintézeteknek és más szervezeteknek is.

Milyen előnyökkel jár az ISO 56001 alkalmazása?

• Innováció növelése:

Javítja az innovációs teljesítményt és növeli a piacképes termékek és szolgáltatások létrehozásának esélyét.

• Kockázatcsökkentés:

Csökkenti az innovációs projektek bizonytalanságát.

• Versenyképesség javítása:

Hozzájárul a szervezet versenyképességének és relevanciájának fenntartásához a dinamikus környezetben.

• Finanszírozás vonzása:

Növeli a képességet arra, hogy az innovációs kezdeményezések finanszírozhatóvá váljanak

• Együttműködés fejlesztése:

Fejleszti az együttműködés képességét innovációs ökoszisztémákban.

Hogyan épül fel az ISO 56001?

• A szabvány rugalmas keretet biztosít, amelyet a szervezetek saját stratégiai céljaikhoz és piaci pozíciójukhoz igazíthatnak.
• Útmutatást ad az innovációs folyamat irányításához és fenntartásához.
• Összhangban van más, hasonló struktúrájú ISO szabványokkal, mint például az ISO 9001 (minőségirányítás).